Kedves Látogató!
Az előző oldalakon a művészeti tevékenységemmel ismertettelek meg,
itt pedig szeretném bemutatni a civil énemet ,
valamint a családomat.
A képeken szintén én vagyok látható, de egy kicsit más szerepkörben.


Amikor civil vagyok – vagyis nem énekes – akkor egy másik "jelmezbe bújok " – egyenruhát öltök. Ugyanis hivatásos katonaként dolgozom a Légierőnél.
Szerencsére azok közé tartozom, akiknek a munkájuk a hobbijuk is egyben. Legalábbis a munkám egy része, hiszen az egyéb más humán jellegű feladat mellett a kulturális élet területén is munkálkodom. Verset mondok, énekelek, konferálok, rendezvényeket szervezek.

Nagyon jó közösségben dolgozom, szeretem a munkámat, még ha néha kicsit túl is terhelnek. De ennek meg is van az eredménye.

A képen látható kitüntetést 2005. májusában kaptam:
Szolgálati Érdemjel Bronz fokozata
Persze irigyek mindenütt akadnak - a munkahelyen, a szabadidőben egyaránt. A művészeti pályáról nem is beszélve.
De én akkor is mindenben a maximumra törekszem – még ha ez nem is mindig sikerül – és úgy gondolom, hogy az embernek mindig legyenek céljai, amik előtte lebegnek, s azt ha nem is egyszerre, de fokozatosan próbálja meg elérni. Legalább is törekedjen rá.
Ígérem, eztán is azért küzdök, dolgozom, hogy még jobb lehessek a színpadon, a munkámban, az élet egyéb területein egyaránt.
És semmiképpen sem versenyezve másokkal!!!
Sokan is lehetünk nagyon jók!
Együtt pedig még jobbak!
Nemrégiben olvastam ezt a frappáns szöveget - nagy igazság van benne!
Családom tagjai:


A lányom, aki természetesen az anyja nevét örökölte.
Meg persze tőlem a kreativitását is.
Szerepelni nem igazán szeret, pedig óvodás korában nagyon szép hangja volt. Azóta sem hallottam énekelni.
Viszont nagyon járatos a számítógépes programokban. Nekem is ő segít néhány fotó és animáció szerkesztésében.

Cukrásztanuló a veszprémi SÉF-ben.
(Bár a süteményeket még az elmúlt ünnepekre nekem kellett megsütnöm, de ígéretet kaptam rá, hogy a jövőben nem így lesz.)
De egy biztos, a szakácsok és cukrászok nem szeretnek mosogatni!


Ő pedig a fiam – Kádár Tamás angol Premier Ligás labdarúgó, a Newcastle United csapatának tagja, magyar U21 válogatott:

(Lehet, hogy nem is híres énekes leszek, hanem híres focista anyukája!?)
Tomi először kézilabdásnak indult – volt már országos bajnok is az általános iskolai csapatával, aztán a pályaválasztás idején elém állt, és azt mondta, hogy ő focista lesz.
Persze már előtte is jeleskedett a fociban a kézi mellett.

Jelenleg Zalaegereszegen NB I-es focista
Mások szerint nagyon is jól. Én sajnos nem értek hozzá.
De támogatom a focit – illetve a fiamat!
Remélem, majd egyszer eljutunk odáig is, hogy a foci támogat engem, mint énekesnőt…

Néhány érme és kupa a gyűjteményből:

Az iskolai csapatban továbbra is kézilabdázik (2005-ben országos bajnokok lettek), meg atlétikázik. Csak sajnos a sok sportesemény miatt "nem ér rá" iskolába járni.

Azért reménykedem abban, hogy némi tudásra is szert tesz azért - az iskolában is!
A ZTE 2005-2006 bronzérmes IFI - A csapata:

A ZTE 2006-2007-es felnőttt csapata:

Kádár Tamás
az U-17 válogatott tagjaként részt vett
2006. augusztusában egy lengyelországi tornán

2006. szeptember 28 - október 05 között az Európa Bajnoki selejtezőn Örmányországban.

A magyar válogatott csoportelsőként jutott tovább a tornáról a tavaszi fordulóba.

Ő pedig a családfő:

Ő sajnos nem énekel – néha ugyan szokott a baráti társaságában de szerencsére én olyankor nem hallom.
Kiemelkedő hobbija nincs, de előnyére válik, hogy hősiesen végighallgatja, amikor otthon gyakorolok.
A kultúrát és a sportot úgy támogatja, hogy ha menni kell fellépni vagy meccsre, akkor ő a sofőr, a hordár és a testőr egyszemélyben.
És végül szeretném bemutatni a nagymamámat, akinek 2005-ben ünnepeltük a 85. születésnapját.

Ugye nem is néz ki 85 évesnek!
Pedig már van 3 gyermeke, 5 unokája és 9 dédunokája.
Persze a családunk ennél sokkal-sokkal népesebb, de gondolom mindenkire nem kiváncsiak az idelátogatók,
A legjobb mezőnyjátékos
2005. karácsony - Marcali:
Lányom web lapja - látogass el hozzá is!
Ha sok az irigyed, akkor valamit baromira jól csinálsz…és mások valamit baromian rosszul csinálnak!
„Csiszár Jenő”
|