Őri István: Dal az életről
Néha nehéz, néha könnyebb, néha mosoly, néha könnyek, néha megbocsátás, néha ítélet, néha csüggedés, néha remények. Az Élet az, mely nyomomba' jár ha megállok, ő is megáll
s vár, hogy induljak már, mert nincs idő ott van mögöttem a következő, kit lökdösni, rúgni kell
és bíztatni, ha menni nem akar: "Igyekezz! Végezd életed hamar!"
Néha ilyen, néha olyan, a fő, hogy ne vedd komolyan ne hallgass rá, mondjon, 'mit akar, hisz nemsoká' minden jó lesz a közömbös -kedves föld betakar.
|